Jóga és meditáció

Meditáció és jóga – az érem két oldala

Nyugati kultúránkban a jógaászanákat eszközként használják az emberek, hogy testüket hajlékonnyá és erőteljessé tegyék. Valóban, aligha találunk ennél megfelelőbb módszert erre a célra. Ámde hagyományosan ezek a pózok nagy lelki út részét képezik.

A jóga a tudat megtisztításának tökéletes tudománya. A tiszta elmét nem támadja meg a stressz, és az egészséges test kulcsa az egészséges tudat. Megcáfolhatatlan az egészség egyenes összefüggése a lecsendesedett tudattal, és ha az ember tudata tiszta, akkor felismeri tulajdon lelki természetét. Az ayurvéda azt mondja, hogy minden betegség annak a következménye, hogy elfelejtjük azt, hogy szellemi lények vagyunk. Az ayurvéda és a jóga segít a közvetlen tapasztalat megszerzésében, ami segít a valós természetünk felismerésében.

Szoros összeköttetésben vannak, és bizonyos értelemben egy éremnek a két oldalát alkotják. Tulajdonképpen, az ayurvéda a jóga gyógyító oldala, a jóga pedig az ayurvéda szellemi oldala. Együttesen pedig a test, tudat és lélek együttes létezésének tökéletes útját jelentik.

Amennyiben hatha-jógával foglalkoznak, akkor már egy kevés ayurvédikus ismeret is segít a gyakorlatban, segít elérni a belső harmóniát, és kiegyensúlyozottságot. Ugyanakkor, ha mindeközben meghatározott diétát folytatunk, füveket, illatokat és ászanákat használunk, ami az egyik embernek hasznos, a másiknak határozottan káros is lehet, még nagyobb energiaválsághoz vezetve.

Az alkati egyensúlyról szóló ismeretek (a váta, pitta és kapha dósák közötti egyensúly, amelyről az ayurvéda beszél) a jógával foglalkozót abban segítik, hogy olyan ászanákat végezzen, amely jótékonyan hat az egészségére és állapotára.

A kibillent egyensúlyú váta-dósával rendelkező emberek gyakran mozgékonyak és izgágák. Szenvedhetnek fogyástól, alacsony immunszinttől. Gyakran fázik a kezük és lábuk, székrekedésük lehet, különféle neurózisok és nyugtalanság fenyegeti őket. Az ilyen embereknek legmegfelelőbbek a nyugtató, statikus ászanák – például, mint a fa-állás (Vrksasana) vagy hegy-állás (Tadasana) – segítnek a nyugtalanságot csökkenteni.

Azok az ászanák, amelyeknél összehúzódnak az izmok (Pascimottanasana), segítenek megszabadulni a székrekedéstől, az erőászanák pedig (Bakasana) serkentik a vérkeringést. A gyorsan változó pózok (úgy mint a Napüdvözlet ismétlése – Suria Namaskar) ellenkezőleg, erősíthetik a neurózist, sőt még a szalagok is sérülhetnek, ha megfelelő összpontosítás és a részletekre való odafigyelés nélkül végezzük őket. A megfelelő ászanák helyreállítják az egyensúlyt, a nem megfelelők pedig – még jobban kibillentik azt.

Azok, akiknek megbillent a pitta dósájuk, általában a szervezetükben túltengő tűztől szenvednek. Szenvednek a hőségtől és bőrproblémákkal küzdenek – pattanások, pikkelysömör. Gyakran van hasmenésük, kötőhártya-gyulladásuk és májbetegségeik. Az egyensúlyhoz nekik olyan ászanákra van szükségük, amelyek megnyugtatják és hűtik a szemet, csökkentik a nap erejét, nem megfelelőek azok az ászanák, amelyek erősítik a nap erejét, mivel emelhetik a test hőmérsékletét. A kobra-póz (Bhujangasana) és meghajlás (Dhanurasana) példák azokra az ászanákra, amelyek szétszórják a hőt.

A pitta egyensúlyzavarával küzdő emberek igyekezzenek a jóga gyakorlása közben nem túlmelegedni. Ezeknek az embereknek nem szabad aerobicra járni és fordított testhelyzetű ászanákat végezni, mivel ezek agyvérzéshez vezethetnek.

A túlzott kapha-dósájú emberek általában túlsúlyosak, lassúak és sokat izzadnak. Szenvednek a kövérségtől, a pangásos állapotoktól, a nyálka felgyülemlésétől a testben, a lefékezettségtől. Nekik a stimuláló, melegítő gyakorlatok a megfelelőek, az aktív mozgás hasznos a számukra, de lassan kell kezdeniük, fokozatosan növelve a megterhelést.

A Napüdvözlet, mint már az eddigiekből kiderült, melegítő gyakorlatnak minősül, és a jövőben rendszeresen végezve, e leginkább alkalmas a kapha zavarával küzdő embereknek. Ennek a gyakorlatsornak a komplex mivolta megszabadít a lefékezettségtől és segít a súlycsökkentésben.

A mellkast tágító ászanák javítják a légzést, és csökkentik a pangásos jelenségeket. Ide tartozik a fordított meghajlás-póz (Urdhva Dhanura) és a híd-állás (Setu Bandha Sarvangasana). A meditatív ászanák fokozzák a kapha egyensúlyzavarát, ezért aktív pózokat használjunk, hogy elkerüljük az álmosságot.

Önmagukban a jógaászanák nem számítanak teljes gyógyítási programnak, csak a folyamat részei. A test és tudat kiegyensúlyozására az ősi indiai tudomány összes eszközét szükséges használni. Ide tartozik a megfelelő étrend, füvekkel való gyógyítás, aromaterápia, színterápia, meditáció, a szervezet salaktalanítása, megfiatalítás és harmonikus életvitel.

Az ayurvéda elveinek követése optimális feltételeket teremt a test gyógyulásához. Ilyen körülmények között a test maximálisan feltárja potenciálját. Az ősi indiai tudomány azt mondja: ahol a harmónia, ott az egészség, ahol a diszharmónia, ott a betegség. Az ősi indiai tudomány és a jóga összefognak, hogy az embert az egészséges és harmonikus élethez vezessék.

A Jóga-szutra szerzője, Patandzsali, a jógát, mint a megvilágosodáshoz vezető utat adta kezünkbe. Azt mondta: „Fokozatosan át kell mennünk a jógikus gyakorlat összes szintjén”. A jógaászanák csak az első lépést jelentik a test felkészítésében, a szellemi gyakorlatokban megjelenő energiák irányításának módja.

Az ászanák, a megfelelő életvitel mellett (beleértve a helyes étrendet, fegyelmet, meghatározott korlátozásokat) a lelki fejlődés alapját jelentik. Minél szilárdabb ez az alap, annál inkább mély szellemi gyakorlat lehet az eredménye.

Úgy a jóga, mint az ősi indiai tudomány, módszereik között használják a meditációt és a légzőgyakorlatokat. A meditáció csakúgy lehet a gyógyulás eszköze, mint a lelki keresésé. Az ayurvédikus technikák a meditáció gyógyító aspektusára összpontosítanak, a jóga pedig a szellemi aspektusára.

A meditáció tisztítja a tudatot és ellazítja a testet, ami elvezet a gyógyuláshoz és a megvilágosodáshoz. A meditációnak sok formája létezik, mindegyik egy eszköz, amelyik segít a gyakorlónak elérni a kívánt eredményt. Egyeseknek az egyik módszer alkalmas, másoknak a másik, de így vagy úgy, mindegyik meditációs technika hasznos és értékes eszköz lehet a megfelelő ember számára.

A jógával és ayurvédával történő gyógyulás hosszú utat jelent. Ez nem egy gyors hatású varázstabletta. Meggyógyítja a belső természetünket, és az ilyenfajta gyógyuláshoz az út a tudat átalakításán keresztül vezet.

Ez az élet tanítása, harmóniában a természettel. Amikor az ember ilyen gyakorlattal foglalkozik nő és fejlődik. Eltűnik a stressz, elmúlnak az ártó érzelmek, nincs több bánat, a vidámság visszatér az életünkbe. Belső energiánk növekszik, a szemeink ragyognak, ami maga az élet.

„Azt, aki a szívében együtt örül és bánkódik minden élőlény örömével és bánatával, én a legnagyobb jóginak tartom” (Bhagavad-Gita Svami Pravhavanadi fordításában).